Fontos tudnod

Mielőtt az alábbi információkat elolvasod, fontos tudnod, hogy nem vagyunk sem jogászok, sem pedig felnőttképzési szakértők. Azonban érintett piaci szereplőként (a TudásPiac online kurzus platformot fejlesztjük) az elmúlt időszakban felkértünk egy ügyvédi irodát (dr. Hajdú Sándor, ügyvéd vezetésével), hogy a kérdéseinkre választ kapjunk, valamint több felnőttképzési szakember a témában készített írásos szakmai véleményét tanulmányoztuk, volt köztük, akinek konkrét kérdéseket is feltettünk. Ezen tapasztalatok egy desztillált, online kurzusokra vonatkozó leírását találod az alábbiakban. 

Ez a post nem minősül jogi tanácsadásnak! Mielőtt döntést hozol, tájékozódj, kozultál ügyvéddel vagy felnőttképzési szakértővel a saját esetedre vonatkozóan!

Mi a felnőttképzés?

A felnőttképzés olyan iskolarendszeren kívüli képzési forma, mely során a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel hallgatói vagy tanulói jogviszonyban. (forrás: TanfolyamOKJ.hu)

Miért érdekes ez az online kurzusokhoz? Mert a törvény 2020. szeptember 1-től hatályba lépő módosítása egy sor olyan változást hoz be, melyek szükségessé teszik a törvény jobb megismerését és az online kurzusok a törvényhez való viszonyának vizsgálatát.

A felnőttképzési törvény 2020. szeptember 1-től változik

Legfontosabb változás, hogy a fenti dátumtól kezdődően a szabadpiaci képzések is a felnőttképzési törvény hatálya alá tartoznak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piaci alapon végzett képzéseket, tréningeket mostantól a felnőttképzési államigazgatási szerv felé be kell jelenteni. A bejelentésen túl felnőttképzési szerződést is kötni kell a hallgatókkal és adatszolgáltatási kötelezettségünk is keletkezik. Arról nem is beszélve, hogy számos eddig esélyesen nem kezelt személyes adatot kell bekérni a hallgatóktól, mi több, illetéket is kell fizetnünk. A cikk írásakor az illeték összege: 15.000 Ft.

Ezek az információk elsőre sokkolóak lehetnek, de ne nézzük mi a helyzet az online kurzusokkal!

Az online kurzusok felnőttképzésnek számítanak?

Mostani információink szerint nem.

De tisztázzuk, hogy mi mit értünk online kurzus alatt: olyan online formában elérhető digitális tartalom, melyhez regisztrációval és/vagy vásárlással lehet hozzáférést szerezni. Az online kurzusokat a vásárlók a készítő személyes közreműködése nélkül, önállóan, autodidakta módon, saját tempóban dolgozzák fel. A kurzusok állhatnak online videókból, szöveges leírásokból, letölthető fájlokból és önellenőrző kérdésekből.

A törvény nekünk érdekes bekezdése úgy fogalmaz, hogy “szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló […] oktatásra vagy képzésre”. Ebből nekünk a szervezett szó a legfontosabb. Ezt a törvény nem definiálja, de a Pest Megyei Kormányhivataltól bekért állásfoglalás szerint, melyet arra kérdésünkre fogalmaztak meg, hogy az egyénileg feldolgozható online kurzusok a törvény hatálya alá tartoznak-e:

Szakmai véleményünk szerint az interakció nélküli tartalomszolgáltatás nem szervezetten megvalósuló képzési tevékenység.”

Az általunk felkért ügyvédi iroda értelmezésében:

“Álláspontunk és a Pest Megyei Kormányhivatal Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának állásfoglalása alapján a „szervezetten megvalósuló” kritérium azonban jelen esetben nem valósul meg. […] Mivel nem szervezetten megvalósuló oktatás/képzés, ezért nem minősül felnőttképzési tevékenységnek, így bejelentési kötelezettség sem áll fent.

Fontos azonban hozzátenni, hogy ha az online kurzusok mellett vagy azokat kiegészítve tartasz konzultációt, mentorálást, kontakt órát vagy van személyes ráhatásod a tanulási folyamatra (leszámítva az anyag előzetes összeállítását), akkor könnyen teljesítheted a szervezett oktatás (nem definiált) fogalmát. Fontos, hogy a saját esetedre vonatkozóan kérd ki az illetkés hivatal állásfoglalását vagy konzultálj ügyvéddel, felnőttképzési szakértővel!

Az ügyvédünk hozzáteszi:

“Itt jegyeznénk meg, hogy tekintettel arra, hogy a törvény nem határozza meg a „szervezettség, szervezetten megvalósuló képzés, oktatás” pontos, a különböző tevékenységek felnőttképzési törvény hatálya alá történő besorolása során alkalmazandó definícióját, a joggyakorlat hiányában álláspontunk, valamint a kormányhivatal állásfoglalása sem tekinthető hivatalos, kötelező erejű állásfoglalásnak.

Firssítés: 2020. augusztus 31-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy tájékoztatást (lásd a lap alján), mely megerősíti, hogy az online kurzusok nem tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá. Indoklás: “A szolgáltató a „képzés” folyamatába nem tud beavatkozni, nincs befolyása a résztvevő fejlődésére, a tananyagtartalom feldolgozása a résztvevő önálló feladata, nincs interakció a képző és a résztvevő között (nem célirányos és nem szervezett)”

Mi az a műfaj, ami nem minősül felnőttképzésnek?

Erre a kérdésre ma nehéz biztos választ adni, azonban Benyusz Tamás felnőttképzési szakértő a weboldalán az alábbi tevékenységeket nem sorolta a törvény hatálya alá:

  • Egyetlen előadás, mely egy tudományos mondanivaló közlése egy hallgatósággal. Azonban egy szervezett előadássorozat már lehet felnőttképzés.
  • Workshop: fontos megjegyezni, hogy ez nem a workshopnak hívott képzéseket/tréningeket jelenti, hanem azt amikor egy felmerülő probléma közös megoldására gyűlnek össze a résztvevők, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek és várhatóan a megoldásban részt vesznek.
  • Konferencia: összehívott tanácskozás, szakmai összejövetel. Szakmai, tudományos vagy közösségi kérdésekkel foglalkozó értekezlet.
  • Meeting: találkozó, összejövetel, gyűlés, értekezlet.
  • Szakkör: foglalkozás, önképzőkör. Benyusz Tamás itt hozzáteszi “Az önképzést (autodidakta tanulás) nem lehet szervezett felnőttképzési tevékenységnek nevezni megítélésem szerint.”
  • Online oktatás, képzés: egy hozzáférés megvásárlása és az anyag önálló, emberi (tanári) beavatkozás nélküli feldolgozása.

További részletekért javaslom, hogy olvasd el Benyusz Tamás teljes cikkét.

Firssítés: 2020. augusztus 31-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy tájékoztatást (lásd a lap alján), melyben további példák találhatóak.

Kerülendő szavak, szituációk

Bár nem a megnevezésen fog múlni, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e a képzésed (sokkal inkább annak jellege és tartalma a meghatározó), mégis vannak szavak online kurzusok készítésénél, kommunikációjánál, amiket érdemes kerülni:

  • képzés
  • oktatás
  • tanfolyam

De akkor mégis mit használhatok?

Például ezeket:

  • online kurzus
  • személyes interakció nélküli tartalomszolgáltatás

Érdemes óvatosnak lennie az online kurzusok oktatóiknak a tananyaghoz kapcsolódó chat és fórumhasználattal is, mert ebben az esetben kérdéses, hogy megvalósul-e a szervezett oktatás. 

Firssítés: 2020. augusztus 31-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiadott egy tájékoztatást (lásd a lap alján), melyben az “online ismeretanyagok és a hozzákapcsolódó közösségi média csoport” a törvény hatálya alá nem tartozik, így véleményünk szerint a közösségi média csoporthoz hasonló chat funkció is hasonló megítélés alá tartozhat.

Mi a teendő, ha a képzésem a törvény hatálya alá tartozik?

Pallich Gabriella, felnőttképzési tanácsadó készített egy összefoglalót, mely tartalmazza az összes fontos lépést. Itt találod az általa készített Felnőttképzési kisokos című dokumentumot.

Frissítés 2020. 09. 01.

A kormany.hu oldalon az Innovációs és Technológiai Minisztérium közzétett egy tájékoztatást a törvénnyel kapcsolatban, amihez csatoltak egy táblázatot példákkal. Ez utóbbi dokumentum sok korábban tisztázatlan kérdésre választ ad (pl. mely tevékenységek nem tartoznak a tv. hatálya alá és miért).

Azt ígérik, hogy szeptemberben további segédanyagot tesznek közzé ezzel kapcsolatban.

Ha tetszett ez a cikk, akkor oszd meg másokkal is!
Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on LinkedIn
Linkedin
Email this to someone
email
Print this page
Print